Artisztika Zeneművészeti és Kulturális Egyesület
(8900 Zalaegerszeg, Madách I. u.20. IX/57.)
Alapszabálya
(a 2016. 08. hó 1. napján megtartott, Közgyűlés által elfogadott)
Az alapszabály mellékletét képező tagjegyzéket aláírók, mint alapító tagok, jelen alapszabály elfogadásával megalakítják a következő egyesületet és elfogadják annak alapszabályát, az alábbiak szerint.
I. AZ EGYESÜLET ADATAI
Az egyesület teljes neve: Artisztika Zeneművészeti és Kulturális Egyesület
Az egyesület rövidített neve: Artisztika Egyesület
Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: -
Az egyesület székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Madách I. u. 20. IX/57.
Az egyesület jogállása: Az egyesület önálló jogi személy.
Az egyesület honlapja (közleményeinek internetes elérhetősége): www.artisztika.hu
Az egyesület alapító tagjainak adatait az alapszabály - elkülönítve kezelt - mellékletét képező jelenléti ív tartalmazza.
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI
Az egyesület céljai, a céljai megvalósítására szolgáló, alapcél szerinti tevékenységei:
- Az egyesület zeneművészeti vagy egyéb kulturális tárgyú rendezvények, fesztiválok szervezése, lebonyolítása céljából létrehozott társadalmi szervezet.
- Célja a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltése érdekében művészeti kurzusok szervezése és lebonyolítása.
- Az élőzene stílustól független népszerűsítése.
- Kulturális programok technikai színvonalának folyamatos fejlesztése.
- Tehetséggondozás: a támogatásra érdemes megfelelő produkciók és előadók felfedezése és a támogatás lehetőségének megvizsgálása.
- Zenei, összművészeti, színházi, gyermek, ifjúsági rendezvények, fesztiválok szervezése, lebonyolítása.
- Összművészeti kommunikáció és együttműködés kialakulásának elősegítése — színház, képzőművészet, tánc- és mozgásművészet, irodalom, népművészet.
- Nemzetközi kapcsolatok ápolása: Határon túli magyar fiatalokkal a kulturális hagyományok megőrzésének közös célja érdekében hazai és külföldi helyszíneken.
- Nemzeti kapcsolatok további építése, ápolása, kapcsolattartás a nemzetközi fesztiválok és versenyek szervezőivel.
- A szakmai együttműködés erősítése más zenei társaságokkal és a hivatásos zenei élet képviselőivel, valamint más amatőr művészeti ágak szervezeteivel.
- Az előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése.
- Egészséges életmódra való nevelés, és népszerűsítés.
- Összművészeti rendezvényekhez technikai eszközök bérbeadása.
- Kulturális programok szervezése.
- Könnyűzenei élet szervezett fellendítése.
- Gyermek, Ifjúsági, Felnőtt és Idős generációk szabadidő kihasználásának támogatása.
- Együttműködés a magyar amatőr, zenei mozgalom fejlődésében érdekelt állami, társadalmi, civil szervezetekkel és mozgalmakkal, valamint gazdasági társulásokkal, vállalkozásokkal.
- Könnyűzenei továbbképzés és utánpótlásképzés támogatása.
- Kulturális kiadványok összeállítása.
- A helyi ifjúság aktivizálása, gyermekprogramok szervezése.
- Oktatási és továbbképzési tevékenység.
- Kiadói tevékenység.
Gazdasági-vállalkozási tevékenység:
Az egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, a célok megvalósitásával közvetlenül Összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az egyesület fő tevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 %-át.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.
III. A TAGSÁGI VISZONY
1. Az egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az egyesület célkitűzéseit elfogadják. Kiskorú természetes személy felvételéhez törvényes képviselői hozzájáruló nyilatkozat is szükséges.
Az egyesületi tagság formái:
- rendes tagság,
- tiszteletbeli tagság,
- pártoló tagság.
Az egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg. Az egyesület tagjai a közgyűlésen — teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján - meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek, és gyakorolhatják tanácskozási, illetve - ha ezzel rendelkeznek — szavazati jogukat.
2. Az egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az egyesület alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A rendes tagság létrejöttének és fenntartásának feltétele a tagdíj határidőben történő megfizetése.
Az egyesület tagjává választást a jelölt - a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával - kérelmezheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell két rendes tag ajánlását' is. Amennyiben jogi személy kéri felvételét, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként a tagsági jogok gyakorlása során.
Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az egyesület elnökének címezve kell benyújtani! A kérelmet az elnökség javaslatára a főtitkár (alelnök) terjeszti a közgyűlés elé, és az egyesület rendes tagjává választásról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.
Az egyesület rendes tagjainak jogai:
a.) részt vehetnek az egyesület közgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a felszólalást és a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorolhat;
b.) bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatok. Kiskorú rendes tag csak életkorának megfelelő olyan tisztségre választható, mely képviseleti joggal nem jár;
c.) jogosultak részt venni az egyesület rendezvényein;
d.) igénybe vehetik az egyesület által nyújtott kedvezményeket;
e.) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
Az egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a.) kötelesek megtartani az alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az egyesület szerveinek határozatait;
b.) kötelesek teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
c.) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
d.) nem veszélyeztethetik az egyesület céljainak megvalósulását és az egyesület tevékenységét.
3. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet - a közgyűlés felkérése alapján - az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.
A tiszteletbeli tagok az egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre - a tiszteletbeli tisztségek kivételével - nem választható, szavazati joga, tagdíj fizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását.
Tiszteletbeli tagfelvételéről a közgyűlés dönt. A tagság a felkérés elfogadásával jön létre.
Az egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek, illetve a tiszteletbeli tagok tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).
4. Az egyesület pártoló tagja lehet az a szervezet, amely készségét fejezi ki az egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi támogatására. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.
A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, de az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles. Kötelesek továbbá betartani az alapszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztethetik a célok megvalósulását.
A pártoló tag felvételéről első fokon az elnökség dönt, fellebbezéssel élni a közgyűlés jelé lehetséges. A közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
5. a.) A tag, a vezető tisztségviselő kérheti a bíróságtól az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.
b.) A tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő bármely jogvita eldöntésére az egyesület kiköti a Zalaegerszegi Járásbíróság, annak hatásköre hiányában a Zalaegerszegi Törvényszék kizárólagos illetékességét.
6. A tagsági viszony megszűnik:
a.) a tag kilépésével, amelyet az egyesület képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával;
b.) a tag kizárásával;
c.) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;
d.) a tagsági jogviszony felmondásával.
Ad b.) Az elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az egyesület közgyűlése jár el. Az elnökség tagjainak, illetve a tiszteletbeli tagok fegyelmi ügyében első fokon is a Közgyűlés dönt.
Kizárandó az egyesület tágjai közül
- az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával az egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti (ide nem értve a felmondás alapját képező tagdíj-fizetési mulasztást),
- az a tag, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.
E magatartások esetén kizárás helyett figyelmeztetés is alkalmazható, az elkövetett magatartás súlyosságához, egyszeri vagy ismételt jellegéhez igazodóan, ezekkel arányosan. A taggal szembeni eljárás szabályai ez esetben is megegyeznek a kizárásra alkalmazandó szabályokkal.
A kizárási eljárást első fokon - az elnökség tagjainak ügye kivételével - az elnökség folytatja le: Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot áz elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.
A taggal az elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak tovább tartalmaznia kell az igénybe vehető - egyesületen belüli és kívüli - jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.
A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság], és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A közgyűlés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz. Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles az egyesület közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.
A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:
- az elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,
- fellebbezés esetén, illetve az elnökség tagjai vonatkozásában a közgyűlés kizárást helybenhagyó (elnökségi tagok esetében kizáró) határozatának meghozatalával.
Ad d.) A tagsági jogviszonyt a közgyűlés harminc napos határidővel felmondhatja, ha a rendes tag hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli - póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó - felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével. Ugyanez irányadó a pártoló tagra is, ha az általa vállalt vagyoni hozzájárulást nem teljesítette.
Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy mulasztását ki kívánja menteni, adja élő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat. A felszólításnak továbbá tájékoztatást kell adni az esetleges fizetési kedvezményekről is.
A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg.
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI
1. Az egyesület szervei
Az egyesület testületi szervei:
a.) közgyűlés,
b.) elnökség,
Az egyesület tisztségviselői:
a.) elnök,
b.) alelnök, (főtitkár)
c.) pénztáros, (tikár)
d.) elnökségi tagok
Az egyesület vezető tisztségviselőinek az elnökség tagjai minősülnek.
2. A közgyűlés
A közgyűlés a tagok összessége, az egyesület döntéshozó szerve. A közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes közgyűlést az egyesület évente egyszer tart. A közgyűlés döntéseit főszabály szerint ülés tartásával hozza meg.
2/A. közgyűlés ülés tartásával.
a.) A közgyűlés ülésének összehívása, a napirend megállapítása, a közgyűlés helyének kijelölése.
A közgyűlés ülését a főtitkár (alelnök), akadályoztatása esetén az elnök írásban hívja össze.
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék elrendeli. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:
- az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
- az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ez utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlést a főtitkár (alelnök), írásban hívja össze. Döntésével megjelöli a közgyűlés napirendjét, továbbá kijelöli annak helyét és időpontját.
A közgyűlés ülése főszabály szerint az egyesület székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye (főváros) területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is.
A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:
- az egyesület nevét és székhelyét;
- az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
- az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.
Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban - a megküldött meghívó útján - értesülnek.
Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A főtitkár (alelnök), a közgyűlés összehívását megelőzően a napirend tervezetét megküldi a tagoknak azzal, hogy arra a kézhezvételtől számított öt napon belül észrevételt, illetve újabb napirendi pontokra vonatkozó indokolt indítványokat tehetnek. A határidő lejártát követően a beérkezett javaslatokat és észrevételeket figyelembe véve a főtitkár összeállítja a közgyűlés napirendi pontjait. ,
Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra jogosult jelen legyen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.
b.) Az ülés lebonyolítása
Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők (utóbbiak egyúttal szükség szerint, a titkos szavazásoknál mindig szavazatszámláló bizottságot is alkotnak).
A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén a főtitkár (alelnölc) látja el a levezető elnöki teendőket.
A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag (tagi képviselő) is lehet.
A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.
Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét.
A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.
A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel megadhatja, figyelmeztetheti az előre megadott időkeret túllépésére, illetve a tárgytól való eltérésre. A levezető elnök megvonhatja a felszólalótól a szót, ha az a figyelmeztetés ellenére tovább folytatja az arra okot adott magatartását. Rendzavarás esetén figyelmeztetéssel élhet, illetve ez okból felfüggesztheti a közgyűlés ülését.
A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást.
Az Egyebek napirendi pontban tájékoztatók, szavazást nem igénylő beszámolók tárgyalhatóak.
A közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
c.) A közgyűlés határozatképessége
A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van Ha az egyébként szabályszerűen összehívott közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, fél óra várakozás után a közgyűlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontokban a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképessé válik, ha a közgyűlés meghívójában a távoliét e jogkövetkezményére és a meghatalmazott képviselő igénybe vételének lehetőségére a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A közgyűlés ez esetben a napirend kiegészítéséről nem határozhat.
d.) A szavazás módja, a határozatok közlése:
A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.*
Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben ' titkosan történik.
Az alapszabály módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. *
A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt áz a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt.
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.
A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról szavaznák, és ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.
e.) Jegyzőkönyvezés
A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket.
f.) A közgyűlés hatásköre:
A közgyűlés kizárólagos hatásköre:
- megválasztja és - ha tisztségük ellátására méltatlanná váltak - visszahívja az egyesület vezető testületéinek tagjait (elnökség), illetve az egyesület tisztségviselőit,továbbá megállapítja esetleges díjazásukat,
- határoz az elnökség által előterjesztett fontos, az egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az elnökség köteles képviselni;
- elfogadja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az egyesület egyéb szabályzatait;
- az elnökség javaslata szerint, a főtitkár (alelnök) előterjesztése alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről (a pártoló tagok kivételével)-,
- tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
- elfogadja az éves költségvetést, az elnökség szakmai beszámolóját, illetve a számviteli beszámolót, annak mellékleteivel együtt (kiegészítő melléklet, közhasznúsági melléklet). A számviteli beszámoló elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.
- a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt;
- a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;'
- határozathozatal a más egyesülettel való egyesülés, illetve az egyesületekre való szétválás egyes kérdéseiben (egyesülés, illetve szétválás elhatározása, egyesülési - szétválási terv, illetve a kapcsolódó számviteli beszámolók, egyesülési - szétválási szerződések elfogadása)
- az egyesület megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése.
2/B. Közgyűlés ülés tartása nélkül (távszavazás).
A közgyűlés döntését a személyi kérdések, továbbá az éves költségvetés, illetve az éves számviteli beszámoló elfogadásának kivételével távszavazás útján is meghozhatja. Távszavazásra kész, döntésre teljes egészében alkalmas határozattervezet bocsátható.
A távszavazást a főtitkár rendeli el és kezdeményezi, akként, hogy a határozattervezet szövegét a tagok részére, az általuk megadott postai vagy elektronikus elérhetőségre a kézhezvétel igazolására alkalmas módon megküldi, azzal a felhívással, hogy a rendes tagok a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolc napos, a felhívásban megjelölt határidőn belül adhatják le „ igen ”, „ nem ” vagy „ tartózkodom ” szavazatukat. A felhívásban meg kell jelölni a szavazat leadásának módját is.
Ha bármely rendes tag a szavazat leadására rendelkezésére álló határidőn belül ülés összehívását indítványozza, a főtitkár köteles összehívni a közgyűlés ülését, melynek a kérdés kötelező napirendi pontja.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három munkanapon belül - ha valamennyi rendes tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három munkanapon belül — a főtitkár megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három munkanapon belül közli a tagokkal.
A szavazás akkor érvényes, ha a szabályszerűen lebonyolított szavazás során legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
3. Az elnökség
a.) Összetétele
Az egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a háromtagú elnökség látja el.
Az elnökséget a közgyűlés választja ötéves időtartamra. Az elnökség tagjai: az elnök, a főtitkár (alelnök), a pénztáros (titkár). A tagok megbízatása megválasztásuk elfogadásával jön létre.
b.) Működése
Az elnökség döntéseit ülés tartásával hozza meg.
Az elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban módon értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.
Az elnökségi ülésre - annak tárgykörére figyelemmel - esetenként további személyek hívhatók meg.
Az elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökségi tagokon kívül csak az egyesületi tagok, illetve a meghívottak vehetnek részt.
Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, amennyiben mindhárom tag jelen van, egyszerű szótöbbséggel, amennyiben 2 tag van jelen az elnökségi ülésen egyhangú döntéssel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. *
Határozatképtelenség esetén - legkésőbb 18 napon belül - az elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van.
Az elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását.
Nyilvánossásra hozatal:
A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban - igazolható módon - közli az érintettekkel, valamint a www.artisztika.hu honlapon nyilvánosságra hozza.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén - az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
Az Egyesület a www.artisztika.hu internetes honlapon keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
c.) Hatásköre
Az elnökség dönt minden olyan, az egyesület irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség feladatai:
Ellátja az egyesület operatív vezetésével, napi ügyeinek vitelével kapcsolatos feladatokat; az e körbe tartozó döntéseket meghozza;
- az egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben (különösen: beszámolók, éves költségvetés) előterjesztést fogalmaz meg a közgyűlés számára;
- az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
- az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
- befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;
- első fokon a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz (az elnökség tagjainak és a tiszteletbeli tag kizárása kivételével);
- javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására;
- dönt a pártoló tagok felvételéről;
- az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele.
Az elnökség a két közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a közgyűlés hagyja jóvá. Az elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az egyesület tagjait.
4. Az egyesület tisztségviselői
a.) Megbízatási idő
Az egyesület IV. 1. pont szerinti tisztségviselőit a közgyűlés öt évre választja, megbízatásuk lejárta után újra választhatóak. Az öt éves ciklus közben megszűnő megbízatású tisztségviselő helyére megválasztott új tisztségviselő megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól.
b.) Összeférhetetlenségi szabályok
A vezető tisztségviselőkre a Ptk. 3:22. §-ban és a Btk. 61. § (2) bekezdés i.) pontjában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadóak.
A főtitkár és a pénztáros tisztségére az egyesület tagjain kívüli személyek is választhatóak.
c.) A vezető tisztségviselők feladat- és hatáskörei
A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesén kötelesek ellátni.
Az elnök feladatai:
- a közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
- konferenciák és más rendezvények-szervezésé,
- a közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
- az egyesület működésének irányítása,
- utalványozási jog gyakorlása a főtitkárral vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen,
- képviseli az egyesületet és rendelkezik a bankszámla felett.
A főtitkár (alelnök) feladatai:
- képviseli az egyesületet,
- az elnök konzultánsaként működik,
- az elnök akadályoztatása esetén vezeti a közgyűlést és/vagy az elnökség ülését;
- az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
- tájékoztatja a tagokat az egyesület munkájáról;
- a főtitkár előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli;
- nyilvántartja a tagságot;
- gondoskodik az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről és azok folyamatos kezeléséről.
A pénztáros (titkár) feladatai:
- nyilvántartja a tagdíjak befizetéseit, mulasztás esetén jelzéssel él az elnök felé;
- ellenőrzi a kifizetések szabályszerűségét, ügyel a bizonylati fegyelem megtartására, a pénzügyek szabályszerűségére;
- gondoskodik a következő éves költségvetés és az éves számviteli beszámoló tervezetének előkészítéséről.
Az egyesület vezető tisztségviselői:
Elnök: Balogh Zoltán
Alelnök (Főtitkár): Wohner Csaba
5. A képviselet rendje
Az egyesületet az elnök és a főtitkár együttesen képviselik. A pénztáros csak az elnök, illetve a főtitkár akadályoztatása esetén képviselheti az egyesületet, együttesen az elnökség másik tagjával.
A képviselet előbbi rendje a bankszámla feletti rendelkezésre is irányadó.
6. Ellenőrző Bizottság
Tekintettel arra, hogy az egyesület valamennyi tagja természetes személy, illetve a tagság létszáma a száz főt nem haladja meg, ellenőrző bizottság létrehozása nem kötelező. (Ptk.3:82.§ (1))
V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1. Az egyesület vagyoni eszközei
Az egyesület bevételei:
a.) tagdíjak,
b.) az egyesület rendezvényeinek bevételei:
2. Az egyesület tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évente tagdíjat köteles fizetni.
A tagdíj mértéke tagonként évi 12.000,-Ft, illetve havi 1.000,-Ft. A tagnak belépéskor nyilatkoznia kell, hogy éves, féléves, vagy havi befizetést vállal. Évközbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít.
A tagdíjat havi fizetés esetén minden hónap 10. napjáig, éves fizetés esetén egy összegben előre a tárgyév február 10. napjáig kell megfizetni, készpénzben a pénztárosnak átadva, vagy közvetlenül az egyesület bankszámlájára történő átutalással.
3. Az egyesület pénzeszközeinek felhasználása
Az egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a pénztáros terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyás végett.
A kifizetések két utalványozásra jogosult elnökségi tag (elnök és alelnök) együttes aláírása alapján teljesíthetők.
Az egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel.
VI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:
- a tagok kimondják megszűnését; vagy
- az arra jogosult szerv megszünteti.
- az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
- az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
Az egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.
Az egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően fennmaradó vagyonát a vele azonos, vagy hasonló célú közhasznú szervezetnek adhatja át. (Ptk. 3:85. §).
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Ezt áz alapszabályt az egyesület közgyűlése 2016. 08 hó 01-i napján fogadta el.
2. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi, V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.
Kelt: Zalaegerszeg, 2016. 08. 01.
Balogh Zoltán Wohner Csaba
Egyesület elnöke Egyesület főtitkára
